Körforgásos gazdasági átállás – ki segíthet?
A körforgásos gazdaság abban különbözik a fenntarthatóság fogalmától, hogy egy stratégiai szintű átállást feltételez a vállalatoktól: a működési folyamataik rendszerszintű áttekintését és egységes zöldítését. Egy ernyőfogalom, amely magába foglal számos eszközt és lehetőséget, amelyből válogatva lehetővé válik, hogy valamennyi stratégiai feladatba, a beszerzésbe, termelésbe és az értékesítésbe egyaránt beépüljenek a fenntarthatósági szempontok, optimális esetben úgy, hogy a profitérdekek ne sérüljenek, a vállalat környezet működése mellett a jövedelmezősége is fenntartható legyen.
Szép és dicső kihívás…na de hogy kezdjünk hozzá?
Számos tanulmányban azonosított akadályozó tényezők között első helyen a tudás és információhiány áll. Ezért ebben a cikkben összegyűjtöttük azokat a támogató szervezeteket, akik segítségével a tudásrés csökkenthető, a körforgásos gazdasági modellváltás legfőbb akadálya leküzdhető!
A támogató szervezeteket a nyújtott támogatás jellege alapján három csoportba soroltuk:
- Tudásmegosztó szervezetek
Elsődleges feladatuk a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tudományos eredmények közlése.
Nemzetközi eredmények megosztásán túl, saját kutatási és fejlesztési projekteket valósítanak meg, amelyek eredményét a modellváltás szolgálatába állítják.
Elsősorban egyoldalú tudásmegosztást végeznek: a tudomány által alkotott tudást osztják szét, amely folyamatban korlátozottan van lehetőségük a közvetlen vállalati, társadalmi igényekre reagálni.
- Vállalati megvalósítást ösztönző, gyakorlatorientált szervezetek
Ezek a jellemzően non-profit szervezetek a tudományos eredményeket igyekeznek lefordítani és használhatóvá tenni a modellváltás főszereplőinek, a vállalatoknak és a fogyasztóknak. Közérthető és inspiráló jó gyakorlatokkal ösztönzik a gyakorlati megvalósítást.
- Az átállás konkrét megvalósítását koordináló, kivitelező szervezetek
Profitorientált üzleti tanácsadó vállalatok, akik az utóbbi években külön üzletágat építettek a vállalati körforgásos stratégiák kidolgozására és a megvalósítás koordinálására. Hozzájuk bekopogva testre szabott, a vállalat igényeire és lehetőségeire épült saját stratégiát „kapunk”.
A céljaiknak és feladataiknak megfelelően különböző módon, eltérő csatornákon kommunikálnak és fejtik ki hatásukat a vállalatok: tudományos folyóiratok és konferenciák, vállalati konferenciák, social media felületek, esetleg aktív marketing-kommunikációs tevékenység.
Többek között hozzánk bárki fordulhat segítségért, szakmai támogatásért, tudásanyagért – a PEN-kapuk nyitva állnak 😊
Körforgásos gazdasággal kapcsolatos képzéseink
Együttműködési megállapodást írt alá az FKK és a Pannon Egyetem
Körforgásos gazdasági kompetencia központ
Az egyetemi-vállalati együttműködésben megvalósuló projekt több mint 40 milliárd forintnyi forrásból valósul meg
A Pannon Egyetem vezetésével ipari-kutatói összefogás
Mennyi az elég?
Mi az, amire igazán szükséged van? Ez a kérdés az alapja a 100 dolog című német vígjátéknak. A Florian David Fitz által fémjelzett film egy kifordított, inverz helyzetben mutatja meg, hogy mennyire kiszolgáltatjuk magunkat a globális fogyasztásra épülő iparágaknak. A jóléti társadalmak legnagyobb csapdája, hogy a marketing és a pszichológia eszközeivel beárazzák az emberiséget. A márkás órák, a luxusautók, az álomnyaralások, a túlhájpolt design termékek birtoklása nemcsak kényelmi szempontjainkat, hanem társadalmi státuszunkat is meghatározzák. Azt gondolnánk, hogy ez a megközelítés csak bizonyos társadalmi rétegeknél igaz, csupán a középosztályig van relevánciája, de aki járt már leszakadt peremvidéken, ahol a vakolatlan, fűtetlen, ablak nélküli házak tetején ott virít az óriási parabolaantenna, a házak előtt játszó, alulöltözött gyerekek kezében pedig a legújabb típusú mobiltelefon, az pontosan érti, hogy nincs a világon olyan társadalmi berendezkedés, amelyben nem a fogyasztás mennyiségére és minőségére épül a hierarchia. Ez a szép, új világ.
Ne legyenek kétségeink, a túlfogyasztásért nagyon nagy árat fizetünk. A rövidtávú kényelmi megoldások ára jóval nagyobb a kifizetett szolgáltatás ellenértékénél. A globális felmelegedés, az eltűnő ökoszisztémák, az erőforrások kimerülése mind, a már unásig ismételgetett, ennek ellenére nagyon kevesek ingerküszöbét érintő problémahalmaz. A világot elárasztó árucikkek előállításának etikai hátteréről nem is beszélve.
Mi a megoldás, merül fel jogosan a kérdés azokban, akik érzik és értik, hogy habár még nagyon sokáig szeretnénk eltakarni a szemünket, de a valóság rövid időn belül súlyos pörölycsapásként vágódik az arcunkba. Milyen felmentést kapunk majd a jövő generációitól az egyéni felelősségvállalásunkkal kapcsolatban? Vajon a bolygó megmentése felelős emberek egyéni vállalásainak összessége, vagy szintén egy jól hangzó, kevés vállalatot gazdagító üzlet lesz?
Tegyük fel magunknak a bevezetőben megfogalmazott kérdést, mire van valóban szükségünk? Korrekt megfogalmazásban, mi a valós szükségletünk?
Miről tudnánk lemondani egy időre? Vagy akár örökre?
Ha ezzel a kérdéssel őszintén szembe tudunk nézni máris sokkal közelebb kerülünk a megoldáshoz.
Black Friday, a nagy marketinghack
A fogyasztói társadalom fogalma először a huszadik század második felében jelent meg. A második világháború után a kivéreztetett nemzetek talpra állásának kulcsfontosságú eleme lett a gazdaság újraindítása, a termelés hatékonyságának növelése, és a megtermelt javak felhalmozása. A modern társadalomban a kapitalizmus terjedésének nem várt mellékhatásaként a termelés-elosztás-fogyasztás körforgása hatalmas lendületet vett. Egyre több iparág törekedett a növekvő igények kiszolgálására. Leegyszerűsítve, a modern társadalomban a javak féktelen felhalmozása a társadalmi státusz egyenes arányú növekedésével járt. A nagyvállalatok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt az új társadalmi igényt maximálisan kiszolgálják. Hiszen ki akarná levágni az arany tojást tojó tyúkot?
A fogyasztói társadalom nagyon könnyű terep azoknak, akik kizárólag a pénzügyi mérlegek kimutatásai alapján hoznak döntéseket. A morális és társadalmi szempontok kizárásával, élve a technológia fejlődés adta lehetőségekkel gyakorlatilag a végtelenségig lehet fokozni a termelés növekedését, a marketing és a reklám pszichológiai eszköztárával pedig a fogyasztói magatartás ösztönzését. És itt a kör be is zárult.
Ez utóbbiak ékes bizonyítéka a Black Friday néven elhíresült kampányhadjárat, amelyhez megszületésekor még teljesen negatív tartalom tapadt, de egy ügyes húzással mára már az egyik legbefolyásosabb tömegfogyasztási ünnep. Az 1960-as évektől kezdődően, az Amerikai Egyesült Államokból indulva mára már egy világméretű járvánnyá vált. November utolsó hetében emberek milliói áldoznak a hedonizmus oltárán, szinte nincs olyan cég, vállalkozás, üzlet, termelői egység, szolgáltatási ágazat, amely ne használná marketing eszközként.
Sikere évtizedek óta töretlen, sok helyen néha még emberáldozatot is követel. Megvadult tömegek rohamozzák meg a nagyobb üzleteket, majd néhány óra leforgása alatt teljesen eltűntetnek belőle szinte minden árucikket, mintha egy hurrikán sepert volna végig rajtuk.
A társadalmi jelenség okát már sokan kutatták. Rengeteg kérdést vet fel társadalomfilozófiai, etikai, szociológiai, pszichológiai és közgazdasági szempontból. A legfontosabb mégis a szabad akarat kérdése.
Mennyire uralnak bennünket a vágyaink, a társadalmi státuszunk, a saját magunkról kialakított képünk? Mennyire írják fölül az egyéni érdekek az össztársadalmi érdekeket? Meddig ragaszkodunk még azokhoz a dolgokhoz, amikre nincs is szükségünk? Meddig mehetünk még el?
A körforgásos gazdaság fogalma még nagyon sokak számára idegenül hangzik. Nehéz értelmezni egy olyan modellt, amely még csak most van kialakulóban. A megvesz-elhasznál-eldob lineáris gondolkodásból való kilépés megköveteli a fegyelmet, hiszen pontosan azt a szemléletet szeretné átformálni, amely eljuttatott bennünket az olyan marketing fogások hosszútávú működéséhez, mint a Black Friday.
Lehet, hogy itt az ideje a szemléletváltásnak?
Etikus turizmus, az meg mi a …?
Sokan álmodozunk egzotikus utazásról, fantasztikus kalandtúráról, paradicsomi helyeken eltöltött nyaralásról. Van, aki társadalmi helyzetéből adódóan könnyen, van, aki hosszú éveken át tartó spórolással, személyi kölcsön felvételével, vagy akár váratlan örökség megszerzésével tudja megvalósítani ezeket a vágyakat. És persze nagyon sokan vannak olyanok is, akiknek ez egész életen át csupán álom marad.
Van, aki aprólékosan megtervezi az utazás minden pillanatát, precízen kidolgozott koncepcióval indul útnak és van, aki teljesen spontán élvezi a nyaralás minden percét.
Ahány ember, annyi megközelítés, de még mindig nagyon kevesen vannak, akik a turisztikai célponton élők érdekeit szem előtt tartva tervezik meg utazásukat.
A probléma nagyon komplex és alapos felkészülést igényel. Ismerni kell a célállomás társadalmi, vallási, etikai, kulturális szempont és szokásrendszerét, ökoszisztémájának működését, aktuális politikai, geopolitikai helyzetét.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy betartsuk az etikus turizmus szabályait?
Először is gondoljuk át alaposan, hogy miért szeretnénk meglátogatni a kiszemelt célállomást? Mi az, amiért mindenképpen el akarunk jutni arra a helyre? Mi a személyes motivációnk?
Ha erre a kérdésre már tudjuk a választ, sokkal könnyebb elgondolkozni azon, vajon a látogatásunk hozzátesz, vagy elvesz az ott élők mindennapjaiból. Azt is érdemes alaposan átgondolni, hogy a kiemelt turisztikai célpontok túlterhelésével meddig lesznek látogathatóak ezek a helyek, vajon fennmarad-e a jövő generációinak is, vagy darabonként faljuk fel, mint éhes oroszlán az áldozatát? A tömegvonzás hatására megyünk-e oda, vagy azért, mert a helyiek is nyernek az ottlétünkkel?
A legegyszerűbb megközelítés mégis az, hogy beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe. Eljátszunk a gondolattal, hogy történetesen a világ azon tájára születtünk, amely a turisták kedvelt célpontja. Mit szeretnénk, hogyan viselkedjenek velünk, közvetlen természeti környezetünkkel, értékeinkkel, adottságainkkal, épített örökségeinkkel azok, akik hosszabb- rövidebb ideig tartó látogatást tesznek nálunk?
Szeretnénk-e mindig kedvesek és barátságosak lenni azokkal, akik nem tisztelik a szokásainkat, szemetet hagynak maguk után, megrongálják, vagy magukkal viszik az értékeinket, kizsákmányolják a természeti erőforrásainkat, hangosak, tiszteletlenek, követelőznek, hatalmas elvárásaik vannak velünk szemben, kevés ellenszolgáltatásért sokat várnak, nem tartják be a szokásainkat, vagy csak naivan azt hiszik, hogy segítenek, amikor éppen rombolnak?
Ha ezeket a kérdéseket megválaszoltuk, máris sokkal közelebb jutottunk a megoldáshoz. Akkor nyugodtan felhúzhatjuk a túracipőnket, hátunkra vehetjük a hátizsákunkat, befizethetünk az álomnyaralásra, az egzotikus kalandtúrára és meghódíthatjuk a világot, hiszen nemcsak mi, hanem azok is nyertesei lesznek ennek a kalandnak, akik nyitott szívvel és felejthetetlen vendégszeretettel várnak bennünket.
A káosz rendje, a pillangó effektus
Képzeld el, hogy vasárnap este a barátaiddal elköltött vacsorán pont egy pohár borral iszol többet a kelleténél. Úgy tervezted, hogy majd hazasétálsz a kellemes nyári melegben, de az állapotod miatt kénytelen vagy taxit hívni. Másnap reggel nyűgösen, fejfájósan ébredsz, figyelmetlen és instabil vagy, így a reggeli kávéval leforrázod a kezed. Késve érkezel a munkahelyedre, a reggeli munkaértekezleten a megbízást, ami sokat lendített volna a karriereden egy kollégád kapja. Emiatt egész nap feszült vagy és este, amikor hazaérsz az összes frusztrációdat rázúdítod a párodra.
Most képzeld el, hogy a vasárnap esti vacsorán éppen annyit iszol, amennyitől még kellemesen érzed magad és az alábbi tételsor ellentétes előjellel valósul meg.
Ebből az egyszerű példából is látható, hogy cselekedeteink nemcsak saját életünket befolyásolják, hanem elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelynek hatására akár a történelem fonala is megváltozhat.
Leegyszerűsítve ezt nevezzük pillangó-effektusnak, vagy pillangó hatásnak.
Edward Lorenz amerikai matematikus, meteorológus híres előadásának címéből Does the flap of a butterfly’s wings in Brazil set off a tornado in Texas? (Vajon egy pillangó szárnycsapása Brazíliában okozhat-e tornádót Texasban?) lett a pillangóhatás a káoszelmélet szinonimája.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért foglalkozunk a káoszelmélettel és a pillangóhatással egy körforgásos gazdasággal kapcsolatos platformon?
A válasz az előző tézisben van: A tetteid hatással vannak a történelem alakulására, azaz a jelenben lejátszódó eseménysor alakítja a jövőt, befolyásolva ezzel a további generációk sorsát.
A ma emberének túlfogyasztása, az energiahordozók teljes kiaknázása, az élelmiszer önrendelkezés feladása, a drasztikus mennyiségű hulladék termelése, a profit és a kényelem oltárán feláldozott Föld végletekig való kizsigerelése, a fajok pusztulása, az ökológiai egyensúly megbomlása csak néhány kiragadott példa annak szemléltetésére, hogy mit jelent, ha nem gazdálkodunk tudatosan természeti értékeinkkel, vagyis, ha nemcsak egy pohárral iszunk többet a kelleténél.
A múltat megváltoztatni nem lehet, legalábbis az emberi fejlettségnek ezen a szintjén még biztosan nem. Eric Bress 2004-ben bemutatott Pillangó-hatás című filmjében a főszereplő képes az időutazásra, így visszatér a múltba, hogy helyrehozzon néhány baklövést, amelyek negatív hatással voltak a barátai életére. Amikor visszatér a jelenbe, rájön, hogy a múltban történt változtatásai nem javítottak a helyzeten, hanem sokkal nagyobb problémákat okoztak.
A tanulság számunkra az lehet, hogy ha már a múltban elkövetett hibáinkon nem tudunk változtatni, a jelenben próbáljunk meg olyan felelős és tudatos döntéseket hozni, amelyek nem fosztják meg a jövő generációját azoktól a lehetőségektől, amelyek ma a rendelkezésünkre állnak.
A Mikulás csoki esete a szumátrai tigrissel
Vajon csupán felkapott kifejezés a zero waste, a fenntarthatóság, az ökológiai lábnyom, a klímakatasztrófa, a globális felmelegedés vagy valós veszélyeket hordozó, elkötelezett kutatókat, szakembereket, civileket foglalkoztató, a mindennapjainkat és a jövőnket súlyosan befolyásoló égető probléma?
Az utóbbi években rengeteg újságcikk, blog, videó, podcast, honlap, egyesület, fesztivál, civil szervezet, oktatási anyag, kiadvány, tudományos cikk, nemzetközi összefogás, ENSZ határozat született a témakörben. Ezeknek a tartalmaknak és szervezeteknek a megismerése, feldolgozása, befogadása szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Egy dologra azonban biztosan számíthatunk, ha beleássuk magunkat a témába. A felismerésre, hogy minden mindennel összefügg. A számunkra lényegtelennek tűnő, mégis pillangó hatást kiváltó hétköznapi tevékenység vagy felhasználói magatartás, nemcsak a közvetlen környezetünkre, hanem a világ távolabbi pontjain élőkre is hat.
Nézzük egy egészen hétköznapinak tűnő fogyasztási cikk, a pálmaolaj példáján keresztül.
Az olajpálma az ipari forradalomnak köszönhetően a 20. század elején érkezett Nyugat-Afrikából Délkelet-Ázsiába. Ekkoriban az éves termelés 250 ezer tonna volt. Ez a szám mára 60 millió tonnára növekedett, ez a világ növényiolaj-termelésének 30%-át jelenti.
A 20. század közepére Malajzia lett a világ legnagyobb pálmaolaj-termelő országa. A 70-es évek óta az indonéz kormány is komoly összegeket fektetett be az iparágba, így 2007-re átvette a vezető szerepet. A WWF adatai szerint minden egyes órában 300 focipályányi esőerdőt irtanak ki a pálmaolaj-termelés miatt. Az erdőirtások állatfajokat sodornak a kihalás felé: ha semmi nem változik, akkor az orángután és a szumátrai tigris belátható időn belül kihal. Jelenleg az indonéziai emlősfajok harmada súlyosan veszélyeztetett, mivel a fenntarthatatlan mértékű fejlesztések betolakodtak élőhelyükre. Az elmúlt 20 évben az orángutánok élőhelyének 90%-át pusztították el, amit az ENSZ környezetvédelmi vészhelyzetnek nyilvánított. Becslések szerint minden évben 1000-5000 orángután esik áldozatául a fejlesztéseknek.
Ez azért is nagy baj, mert az orángután kulcsfajnak számít, azaz létfontosságú szerepe van az ökoszisztéma egészsége szempontjából. Sok fafaj magja például csak akkor tud kicsírázni, ha először áthalad az orángután bélrendszerén, ezért az állatnak nagyon fontos szerepe van a magok terjesztésében és az erdő felújulásában.
De mire használjuk fel ezt a rengeteg olajat?
Az egyik legnagyobb felvásárlója az élelmiszeripar, hiszen nagyon sokrétűen hasznosítható. Rengeteg termékben megtalálható, többek között szinte minden csokoládéban.
Így meg is érkeztünk a címben említett összefüggéshez, vagyis, hogy mi köze a Mikulásnak a szumátrai tigrishez.
A tudatos és fenntartható életmód sok-sok tervezést és rengeteg odafigyelést igényel. Sokkal egyszerűbb mindezeket figyelmen kívül hagyni, hiszen nem mindig látjuk megoldhatónak, beilleszthetőnek a hétköznapjainkba. Túl sok macerával jár és úgysem az egyén szintjén oldódnak meg a problémák, gondoljuk egy-egy ilyen szituációban. Sok esetben a kényelmi szempontok győznek, vagy felmentjük magunkat, hiszen az élet egyéb területein odafigyelünk a fenntarthatóságra.
Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni. A döntés szabadsága csupán az emberi faj kiváltsága, így a felelősség is kizárólag bennünket terhel.