Black Friday, a nagy marketinghack
A fogyasztói társadalom fogalma először a huszadik század második felében jelent meg. A második világháború után a kivéreztetett nemzetek talpra állásának kulcsfontosságú eleme lett a gazdaság újraindítása, a termelés hatékonyságának növelése, és a megtermelt javak felhalmozása. A modern társadalomban a kapitalizmus terjedésének nem várt mellékhatásaként a termelés-elosztás-fogyasztás körforgása hatalmas lendületet vett. Egyre több iparág törekedett a növekvő igények kiszolgálására. Leegyszerűsítve, a modern társadalomban a javak féktelen felhalmozása a társadalmi státusz egyenes arányú növekedésével járt. A nagyvállalatok pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt az új társadalmi igényt maximálisan kiszolgálják. Hiszen ki akarná levágni az arany tojást tojó tyúkot?
A fogyasztói társadalom nagyon könnyű terep azoknak, akik kizárólag a pénzügyi mérlegek kimutatásai alapján hoznak döntéseket. A morális és társadalmi szempontok kizárásával, élve a technológia fejlődés adta lehetőségekkel gyakorlatilag a végtelenségig lehet fokozni a termelés növekedését, a marketing és a reklám pszichológiai eszköztárával pedig a fogyasztói magatartás ösztönzését. És itt a kör be is zárult.
Ez utóbbiak ékes bizonyítéka a Black Friday néven elhíresült kampányhadjárat, amelyhez megszületésekor még teljesen negatív tartalom tapadt, de egy ügyes húzással mára már az egyik legbefolyásosabb tömegfogyasztási ünnep. Az 1960-as évektől kezdődően, az Amerikai Egyesült Államokból indulva mára már egy világméretű járvánnyá vált. November utolsó hetében emberek milliói áldoznak a hedonizmus oltárán, szinte nincs olyan cég, vállalkozás, üzlet, termelői egység, szolgáltatási ágazat, amely ne használná marketing eszközként.
Sikere évtizedek óta töretlen, sok helyen néha még emberáldozatot is követel. Megvadult tömegek rohamozzák meg a nagyobb üzleteket, majd néhány óra leforgása alatt teljesen eltűntetnek belőle szinte minden árucikket, mintha egy hurrikán sepert volna végig rajtuk.
A társadalmi jelenség okát már sokan kutatták. Rengeteg kérdést vet fel társadalomfilozófiai, etikai, szociológiai, pszichológiai és közgazdasági szempontból. A legfontosabb mégis a szabad akarat kérdése.
Mennyire uralnak bennünket a vágyaink, a társadalmi státuszunk, a saját magunkról kialakított képünk? Mennyire írják fölül az egyéni érdekek az össztársadalmi érdekeket? Meddig ragaszkodunk még azokhoz a dolgokhoz, amikre nincs is szükségünk? Meddig mehetünk még el?
A körforgásos gazdaság fogalma még nagyon sokak számára idegenül hangzik. Nehéz értelmezni egy olyan modellt, amely még csak most van kialakulóban. A megvesz-elhasznál-eldob lineáris gondolkodásból való kilépés megköveteli a fegyelmet, hiszen pontosan azt a szemléletet szeretné átformálni, amely eljuttatott bennünket az olyan marketing fogások hosszútávú működéséhez, mint a Black Friday.
Lehet, hogy itt az ideje a szemléletváltásnak?