Képzeld el, hogy vasárnap este a barátaiddal elköltött vacsorán pont egy pohár borral iszol többet a kelleténél. Úgy tervezted, hogy majd hazasétálsz a kellemes nyári melegben, de az állapotod miatt kénytelen vagy taxit hívni. Másnap reggel nyűgösen, fejfájósan ébredsz, figyelmetlen és instabil vagy, így a reggeli kávéval leforrázod a kezed. Késve érkezel a munkahelyedre, a reggeli munkaértekezleten a megbízást, ami sokat lendített volna a karriereden egy kollégád kapja. Emiatt egész nap feszült vagy és este, amikor hazaérsz az összes frusztrációdat rázúdítod a párodra.
Most képzeld el, hogy a vasárnap esti vacsorán éppen annyit iszol, amennyitől még kellemesen érzed magad és az alábbi tételsor ellentétes előjellel valósul meg.
Ebből az egyszerű példából is látható, hogy cselekedeteink nemcsak saját életünket befolyásolják, hanem elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelynek hatására akár a történelem fonala is megváltozhat.
Leegyszerűsítve ezt nevezzük pillangó-effektusnak, vagy pillangó hatásnak.
Edward Lorenz amerikai matematikus, meteorológus híres előadásának címéből Does the flap of a butterfly’s wings in Brazil set off a tornado in Texas? (Vajon egy pillangó szárnycsapása Brazíliában okozhat-e tornádót Texasban?) lett a pillangóhatás a káoszelmélet szinonimája.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért foglalkozunk a káoszelmélettel és a pillangóhatással egy körforgásos gazdasággal kapcsolatos platformon?
A válasz az előző tézisben van: A tetteid hatással vannak a történelem alakulására, azaz a jelenben lejátszódó eseménysor alakítja a jövőt, befolyásolva ezzel a további generációk sorsát.
A ma emberének túlfogyasztása, az energiahordozók teljes kiaknázása, az élelmiszer önrendelkezés feladása, a drasztikus mennyiségű hulladék termelése, a profit és a kényelem oltárán feláldozott Föld végletekig való kizsigerelése, a fajok pusztulása, az ökológiai egyensúly megbomlása csak néhány kiragadott példa annak szemléltetésére, hogy mit jelent, ha nem gazdálkodunk tudatosan természeti értékeinkkel, vagyis, ha nemcsak egy pohárral iszunk többet a kelleténél.
A múltat megváltoztatni nem lehet, legalábbis az emberi fejlettségnek ezen a szintjén még biztosan nem. Eric Bress 2004-ben bemutatott Pillangó-hatás című filmjében a főszereplő képes az időutazásra, így visszatér a múltba, hogy helyrehozzon néhány baklövést, amelyek negatív hatással voltak a barátai életére. Amikor visszatér a jelenbe, rájön, hogy a múltban történt változtatásai nem javítottak a helyzeten, hanem sokkal nagyobb problémákat okoztak.
A tanulság számunkra az lehet, hogy ha már a múltban elkövetett hibáinkon nem tudunk változtatni, a jelenben próbáljunk meg olyan felelős és tudatos döntéseket hozni, amelyek nem fosztják meg a jövő generációját azoktól a lehetőségektől, amelyek ma a rendelkezésünkre állnak.
Vajon csupán felkapott kifejezés a zero waste, a fenntarthatóság, az ökológiai lábnyom, a klímakatasztrófa, a globális felmelegedés vagy valós veszélyeket hordozó, elkötelezett kutatókat, szakembereket, civileket foglalkoztató, a mindennapjainkat és a jövőnket súlyosan befolyásoló égető probléma?
Az utóbbi években rengeteg újságcikk, blog, videó, podcast, honlap, egyesület, fesztivál, civil szervezet, oktatási anyag, kiadvány, tudományos cikk, nemzetközi összefogás, ENSZ határozat született a témakörben. Ezeknek a tartalmaknak és szervezeteknek a megismerése, feldolgozása, befogadása szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Egy dologra azonban biztosan számíthatunk, ha beleássuk magunkat a témába. A felismerésre, hogy minden mindennel összefügg. A számunkra lényegtelennek tűnő, mégis pillangó hatást kiváltó hétköznapi tevékenység vagy felhasználói magatartás, nemcsak a közvetlen környezetünkre, hanem a világ távolabbi pontjain élőkre is hat.
Nézzük egy egészen hétköznapinak tűnő fogyasztási cikk, a pálmaolaj példáján keresztül.
Az olajpálma az ipari forradalomnak köszönhetően a 20. század elején érkezett Nyugat-Afrikából Délkelet-Ázsiába. Ekkoriban az éves termelés 250 ezer tonna volt. Ez a szám mára 60 millió tonnára növekedett, ez a világ növényiolaj-termelésének 30%-át jelenti. A 20. század közepére Malajzia lett a világ legnagyobb pálmaolaj-termelő országa. A 70-es évek óta az indonéz kormány is komoly összegeket fektetett be az iparágba, így 2007-re átvette a vezető szerepet. A WWF adatai szerint minden egyes órában 300 focipályányi esőerdőt irtanak ki a pálmaolaj-termelés miatt. Az erdőirtások állatfajokat sodornak a kihalás felé: ha semmi nem változik, akkor az orángután és a szumátrai tigris belátható időn belül kihal. Jelenleg az indonéziai emlősfajok harmada súlyosan veszélyeztetett, mivel a fenntarthatatlan mértékű fejlesztések betolakodtak élőhelyükre. Az elmúlt 20 évben az orángutánok élőhelyének 90%-át pusztították el, amit az ENSZ környezetvédelmi vészhelyzetnek nyilvánított. Becslések szerint minden évben 1000-5000 orángután esik áldozatául a fejlesztéseknek. Ez azért is nagy baj, mert az orángután kulcsfajnak számít, azaz létfontosságú szerepe van az ökoszisztéma egészsége szempontjából. Sok fafaj magja például csak akkor tud kicsírázni, ha először áthalad az orángután bélrendszerén, ezért az állatnak nagyon fontos szerepe van a magok terjesztésében és az erdő felújulásában.
De mire használjuk fel ezt a rengeteg olajat?
Az egyik legnagyobb felvásárlója az élelmiszeripar, hiszen nagyon sokrétűen hasznosítható. Rengeteg termékben megtalálható, többek között szinte minden csokoládéban.
Így meg is érkeztünk a címben említett összefüggéshez, vagyis, hogy mi köze a Mikulásnak a szumátrai tigrishez.
A tudatos és fenntartható életmód sok-sok tervezést és rengeteg odafigyelést igényel. Sokkal egyszerűbb mindezeket figyelmen kívül hagyni, hiszen nem mindig látjuk megoldhatónak, beilleszthetőnek a hétköznapjainkba. Túl sok macerával jár és úgysem az egyén szintjén oldódnak meg a problémák, gondoljuk egy-egy ilyen szituációban. Sok esetben a kényelmi szempontok győznek, vagy felmentjük magunkat, hiszen az élet egyéb területein odafigyelünk a fenntarthatóságra.
Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni. A döntés szabadsága csupán az emberi faj kiváltsága, így a felelősség is kizárólag bennünket terhel.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéskört hajlamosak vagyunk csupán az üvegházhatás káros következményeivel azonosítani, pedig a probléma ennél sokkal összetettebb. A mezőgazdaságban érintett vállalkozóknak, kicsiben is és egészen nagy volumenben is súlyos és égető nehézségeket okoz a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási viszonyok megjelenése. Mit tehetnek a gazdálkodók és hogyan segíthetik a tudományos kutatások ezt a folyamatot, erről is beszélgettünk meghívott vendégeinkkel.
A körforgásos gazdasági modell alapja az erőforrásaink ésszerű és szükségszerű felhasználása. Mi lesz az elhasznált ivóvíz sorsa? Hogyan lehet újra hasznosítani a termálfürdőkből kifolyó vizet? Milyen szennyezőanyagok kerülnek az ipari, mezőgazdasági és háztartási hulladékvizekbe és mit lehet velük kezdeni? Szakértőinkkel ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat!
Vásárlási szokásainkat nagymértékben befolyásolja az ár-érték arány, de vajon gondolunk-e arra, hogy az adott termék előállításának mekkora a vízfelhasználási igénye. A következő beszélgetésben néhány egészen megdöbbentő adattal is szembesülhetünk.
A globalizáció hatására mára nagyon leegyszerűsödött az élelmiszerhez jutás, hiszen csak be kell sétálni egy üzletbe és pénztárcánkhoz mérten szinte bármit levehetünk a polcokról. Természetesnek vesszük, hogy mindig minden kapható. Tesszük mindezt úgy, hogy közben pontosan tudjuk a rendelkezésünkre álló erőforrások végesek. Hogyan tudunk élelmiszer önrendelkezésünkkel kapcsolódni a körforgásos gazdasági modellhez, többek között ez is kiderül a következő beszélgetésből.
Cím: Fostering the Young Women Entrepreneurship in the Danube Region
A pályázat fő célja A WOMEN IN BUSINESS projekt fő célja egy nagyon fontos társadalmi kihívás megoldása – bátorítani az innovatív fiatal nőket arra, hogy ötleteik alapján vállalkozást hozzanak létre. A női vállalkozók számának növelésével nagyobb társadalmi jólétet, a szegénység csökkenését és a munka-magánélet egyensúlyának megteremtését segítjük elő, ezáltal pedig nemi egyenlőséget tudunk biztosítani a Duna Régióban.
Specifikus célok:
a fiatal nőkre vonatkozó szükségletek és akadályok átfogó feltérképezése, értékelése és összehasonlítása, a Duna-régióban a fiatal női vállalkozói tevékenység (YWE) támogatására irányuló szakpolitikai intézkedés, valamint a bevált gyakorlatok feltárása és a regionális programok keretén belüli hiányosságok felszámolása;
A regionális fejlesztési programok politikai fejlesztése életképes politikai program keretében a női vállalkozói szaktanácsadáshoz, hogy hozzájáruljon az YWE igényeihez igazított politikákhoz és a jövedéki eszközök által nem töltött hiányokhoz;
Innovatív megoldások és modellek kidolgozása az YWE vállalkozói kultúra fejlesztésére az üzleti vállalkozások létrehozása / fejlesztése és a piaci siker elérése érdekében.
Partnerek: RAPIV Innovation Region Styria LTD Varna Free University “Chernorizets Hrabar” Technology park Varazdin LTD Bwcon GmbH Maribor Development Agency Chamber of Commerce and industry Stajerska Pannon Business Network Association Pannon Egyetem The Association of Small and Medium Enterprises Constanta OVIDIUS University of Constanta School of Economics and Business, University of Sarajevo Organization for Small and Medium Enterprise Sector Development
Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor (RRF-2.3.1-21-2022-00008)
Projekt címe: Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium
Projekt azonosítója: RRF-2.3.1-21-2022-00008
A projekt megvalósításának kezdete: 2022.06.01.
A projekt fizikai befejezésének határideje: 2026.02.28.
A projekt összköltsége: 8 000 000 000 Ft
Pannon Egyetem költségvetése: 822 000 000 Ft
A támogatás mértéke: 100 %
Konzorciumvezető: Pannon Egyetem
Konzorciumi partnerek: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Agrártudományi Kutatóközpont, Országos Meteorológiai Szolgálat, Széchenyi István Egyetem, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Ökológiai Kutatóközpont
Projekt összefoglaló
A projekt célja:
A fenntartható fejlődés egyik célja a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása, amelyhez interdiszciplináris és holisztikus megközelítésre van szükség. A Nemzeti Laboratórium (NL) fő célja, hogy a vízfolyásokkal és állóvizekkel egyenértékűen, azokkal összekapcsolva tervezzük meglévő tudásunk interdiszciplináris, új kompetenciákat eredményező bővítését a felszín alatti vízkészletek, a területi, mezőgazdasági vízgazdálkodás biztonsága, a városi vízgazdálkodás „okossá” tétele, valamint a víz- és szennyvíztisztítás korszerűsítése tekintetében.
Az éghajlatváltozás és a társadalmi-gazdasági fejlődés veszélyezteti az ökoszisztéma szolgáltatásait és infrastruktúráját (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, az öntözés fenntarthatósága, a belvízi hajózás, a természetes vizek alkalmassága stb.), míg a NL javítja a társadalmi fenntarthatóságot és ellenálló képességet a vízbiztonság fokozásával, a sérülékenység csökkentésével és a vízzel (szárazsággal és árvízzel) kapcsolatos kockázatok csökkentésével.
Rövid távon a társadalom számára nyújtott előnyök a jobb vízbiztonsági stratégiában és a társadalmi ellenálló képességben mutatkoznak meg. Hosszú távon tudományos háttérintézetet hozunk létre a magyar vízgazdálkodás számára és a többi országhoz alkalmazkodó, összetett vízgazdálkodási eljárásokat fejlesztünk ki.
Magyarország elhelyezkedését és vízgazdálkodását, vízkészletét figyelembe véve olyan víztudományi és vízbiztonsági újítások megvalósulását kívánjuk jelen kutatásainkkal támogatni, melyek hozzájárulnak a vízminőség védelméhez. A projektbeli kutatási tevékenységek 6 fő pillér mentén zajlanak, érintve a folyók, tavak, felszín alatti vizek, csapadékvíz, városi vízgazdálkodás és a vízgyűjtőgazdálkodás kérdéseit. A fő pillérekhez igazodva összesen 40 alprojekt megvalósítását tervezzük.
I. pillér – Folyók és árterek: Intelligens módszereket dolgozunk ki az extrém hidrológiai körülmények hatásainak feltárására, a biológiai sokféleséget érintő természetes és antropogén környezeti hatások számszerűsítésére. Vizsgáljuk a mikroműanyagok vízfolyásokban való vándorlásának sajátosságait, transzportfolyamatokat a különböző mélységekben, a vándorlás módját, a vízoszlopban való megjelenését és anyagi és alaki összetételüket. Feltárjuk a folyami élőhelyek hidrodinamikai, morfodinamikai és ökológiai folyamatait, továbbá vizsgáljuk az élőlény-közösségek sokféleségét és közösség-szerveződését meghatározó hidrodinamikai és medermorfológiai tényezők szerepét a Dunában és kisebb vízfolyásokban. Ugyancsak vizsgáljuk az áramlási- és hordalékvándorlási folyamatokat, mint az abiotikus jellemzők és a biológiai jellemzők (pl. makrofitonok viselkedése) közötti kapcsolatrendszert. Alkalmazott kutatást végzünk a hidrológia és vízgazdálkodás területén, mely magában foglalja: (i) éghajlati és vízgazdálkodási forgatókönyvek megalkotását, (ii) folyamat-alapú hidrológiai modellezést a Duna teljes Magyarországtól északra és magyarországi vízgyűjtő területére az (i) pont alapján, valamint (iii) hidraulikai modellezést a magyarországi szakaszra a (ii) pont alapján.
II. pillér – Nagy, sekély tavak: Mesterséges intelligencia (AI) alapú monitoring rendszert fejlesztünk ki a nagy tavakra (pl. Balaton) vonatkozóan, klímamodell alapú vízmérleg-előrejelzést készítünk, újszerű (genetikai, környezeti DNS) módszerekkel megvizsgáljuk az invazív állatfajok jelenlétének térbeli és időbeli dinamikáját, meghatározzuk a fitoplankton jelenlétének dinamikáját befolyásoló kulcstényezőket SmartWise szenzorok alkalmazásával, valamint teszteljük az algavirágzás korai előrejelző módszerét.
Tanulmányozzuk a Balatonon a víz és az üledék tápanyagforgalmát és az üledékfelszínen a légzés/oxigéntermelés arányát (amely az üledék foszfor leadását és ezáltal az alga tömegprodukciók nagyságát befolyásolja), a plankton foszforállapotát, a szervetlen tápanyagokért konkuráló heterotróf baktériumokat, továbbá az algákat fogyasztó zooplankton szervezeteket, az oldott szerves szén terhelés biológiai hozzáférhetőségét, valamint az algák által termelt szerves anyag hasznosulását a táplálékhálózatban.
III. pillér – Felszín alatti vízgazdálkodás: Megvizsgáljuk a felszín alatti vízgazdálkodás szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, új koncepciókat dolgozunk ki a sekély és mély talajvízforrásokból származó mezőgazdasági vízigény kielégítésére, a városi hidrogeológia új határainak feltárására. Karsztvíz készletekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kihívások innovatív kezelését célozzuk meg, illetve újszerű monitoring rendszert fejlesztünk. Továbbá a felszín alatti vízkészlet változásait kutatjuk a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.
IV. pillér – Regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás: Újszerű, innovatív módszereket fejlesztünk ki az aszály, az öntözés és a melioráció kezelésére a vízellátási és tárolási kapacitás növelése, a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében. Megalapozzuk a városi csapadékvíz-elvezető rendszerek és a belvíz-elvezető hálózat oly módon történő összekapcsolását, hogy az lehetővé tegye a városok területéről elfolyó – egyébként a gyors levezetés sorsára jutó – vizek visszatartását, hasznosulását (a felszín alatti vizek dúsítása, ökológiai vízigények kielégítése, öntözés), úgy, hogy a belterületeken ne alakuljon ki elöntés, külterületeken pedig az előírt tűrési időn belül levezethető legyen a keletkező vízmennyiség.
V. pillér – Városi vízgazdálkodás és szennyvízelvezetés: Kidolgozunk egy nagy felbontású, 5G alapú csapadékfigyelő rendszert a városi környezetre irányulóan továbbá az ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszert, emellett biológiai szennyvízkezelési (WWT) folyamatok ellenőrzésére szolgáló hidrodinamikai modelleket készítünk. Kutatásunknak részét képezi a kulcsfontosságú felszíni elöntések (urban flood) hidrodinamikai modellezése és előrejelzése történik, valamint az ivóvízben előforduló klorát-ionok és ólom mennyiségi vizsgálata is.
VI. pillér – Vízgyűjtő-gazdálkodás: Egy általános monitoring rendszert dolgozunk ki, amely elősegíti az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti intézkedéseinek végrehajtását, beleértve a genomika alapú minőségértékelési rendszert. A hazai vizeinkben előforduló szennyezőanyagok feltérképezése az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan hiányos, melynek pótlásához a projekt jelentős mértékben hozzájárul. A nemzetközi adatbázishoz való csatlakozás révén a hazai adatokkal bővülhet az európai adatbázis.
Cím: Határ menti élmények, határtalan kalandok nevű
A pályázat fő célja A régió magas potenciállal rendelkezik a természeti és kulturális értékek terén, amely erős bázist alkot a fenntartható turizmus fejlesztéshez és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekhez. Mindamellett a régiót duális karakter is jellemzi: néhány alrégió (főként termálfürdős helyszínek) jól fejlettek, még nemzeti és EU-s szinten nézve is kiemelkedő eredményt hozva, ugyanakkor más területek meg messze a potenciáljukon alul teljesítenek, főleg az agrártelepülések, természeti és védett területek.
A projekt célja közös turisztikai termékek és szolgáltatások diverzifikációja a távolabbi agrártérségek kínálatának a turisztikai desztinációk kínálatába történő bevonásával. További cél a térségben érdekeltek részére segítséget nyújtani a turisztikai szolgáltatásuk minőségének, hatékonyságának és versenyképességének növelése céljából, például hálózatépítéssel, klaszterizációval.
Partnerek: Nagyrécse Község Önkormányzata Magyarszerdahely Község önkrományzata Turistično-Informativni center Moravske Toplice Zavod za okolje in turizem Dobrovnik Pannon Egyetem
TÁMOP 4.1.1.F „A Pannon Egyetem képzéseinek és szolgáltatásainak munkaerő-piaci igényekre alapozott fejlesztése a társadalom és a gazdaság szolgálatában”
A Kampusz mind az oktatási, kutatási és pályázati tevékenysége során szorosan együttműködik az anyaintézménnyel, így „A Pannon Egyetem képzéseinek és szolgáltatásainak munkaerő-piaci igényekre alapozott fejlesztése a társadalom és a gazdaság szolgálatában” című projektben is. A projekt keretében kampuszunk négy fő tevékenységre fókuszál:
Intézményi és hallgatói szolgáltatások fejlesztése, melynek keretében részben a középfokú oktatási intézmények tanulói számára szervezünk pályaválasztási felkészítőket és biztosítunk különböző önismereti és pályaorientációs szolgáltatásokat. Ezt kiegészítve kérdőíves felmérést végzünk a középiskolai hallgatók körében továbbtanulási szándékaikról és a képzéseink ismertségéről. Másrészt pedig a jelenleg is a Kampuszon tanuló hallgatók számára biztosítunk tanácsadást a lemorzsolódó elkerülése és a jobb beilleszkedés, esetleg felzárkóztatás érdekében. Ez utóbbi programot több mentor közreműködésével valósítjuk meg.
A felsőoktatásban kooperatív duális és moduláris képzési programok fejlesztése érdekében egy szakmai kapcsolattartó segít elmélyíteni a gyakorlati képzőhelyekkel való regionális együttműködést, s szakmai látogatásokat, üzleti találkozókat szervez a nagykanizsai és környéki intézményekkel. Ezen túlmenően a tehetségmenedzsmentre is kiemelt figyelmet fordítunk, melynek keretében a Penge Program kiterjesztése zajlik a Műszaki Informatikai Kar és a Mérnöki Kar nagykanizsai hallgatói felé. A hallgatók a program keretében részt vehetnek különböző egyetemi kutatásokban és rendezvényeken, így éles környezetben szerezhetnek szakmai tapasztalatokat.
Rendszeres munkacsoportokat, találkozókat és szakmai rendezvényeket bonyolítunk le a projekt keretében annak érdekében, hogy a nagykanizsai gazdasági szereplők, valamint az önkormányzat, illetve kamara igényei alapján alakulhasson a Nagykanizsai Kampusz képzési, kutatási és projekt palettája.
A projekt keretében informatikai jellegű, szakmai középiskolai versenyt szervezünk a térség diákjai számára. A PENdroid verseny célja a korosztály fejlesztése és versenyeztetése a napjainkban divatos és keresett Androidos alkalmazások programozása és a játékfejlesztés területén. Továbbá egy tájékoztató fórumot is szervezünk az érintett középiskolások bevonásával, ahol az egyetem és a Kampusz képzéseivel, továbbtanulási lehetőségeikkel ismerkedhetnek meg.
Cím: Development of student trainee exchange program methodology for the Hungarian-Croatian cross-border region
A pályázat fő célja A projekt partnerek egy háromnyelvű dokumentációs csomagok készítenek a szakmai gyakorlati csereprogram lehetőségeinek optimális módszertanáról, amely alapján egy pilot programot is indítanak: 10-10 tehetséges magyar és horvát hallgatónak lesz lehetősége részt venni a 10 hetes határon átnyúló csereprogramban. A programnak köszönhetően a hallgatók munkatapasztalattal gyarapodnak, megfelelő nyelvi készségekre tesznek szert, nyitottabbak lesznek idegen kultúrák felé, továbbá kapcsolatokat szerezhetnek a határ menti régióban. Mindezekkel a tapasztalatokkal és képességekkel a hallgatók nem csak a piacképes tudásukat és a munkaszerzési lehetőségeiket bővíthetik; a projekt hozzásegítheti őket egy határ másik oldalán fellelhető munka megszerzésében is.
Partnerek: Pannon Egyetem Krizevci Mezőgazdasági Főiskola
Cím: A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Regionális Turisztikai Terméktervének Kidolgozása
A pályázat fő célja A projekt átfogó célja egy olyan stratégia kidolgozása, ami a turisztikai és kulturális fejlesztési projektek alapjául szolgál, s a Programhoz kapcsolódó későbbi pályázati kiírások kidolgozását segíti elő. A projektünk végső terméke, a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Regionális Turisztikai Termékterve egy a terület turisztikai fejlesztéseiben érintett szervezetek bevonásával, turisztikai szakemberek által összeállított dokumentum, amely a Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkársága részére készült.
Partnerek: Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Szlavónia és Baranya Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központja Csáktornyai Fejlesztési Ügynökség Horvát Idegenforgalmi Minisztérium Horvát Kulturális Minisztérium
